sidenote

Archívum
A(z) „játék” kategória bejegyzései

Red reggeli játékposztja után most én is ilyennel jövök. Ma olvastam valami játékokkal foglalkozó oldalon, hogy az EA felébresztené a Syndicate sorozatot. Egyelőre semmi nem derült ki, lehet hogy kacsa az egész. Nagyon remélem, hogy nem, mert a Syndicate volt az első nagy kedvencem. (Mire elkészül az új, úgyse fog elindulni egyik gépemen sem.) Annak idején gyönyörű játék volt mikor kijött, olyan intróval, amilyet addig sehol se láttam. Fantasztikus volt a többi Bullfrog játékkal együtt.

Syndicate laser & car explosion  Syndicate soldiers fighting

Emlékszem, hogy még a 386-oson (vagy már a 486-oson?) játszottunk vele. Volt egy 120MB-os vinyónk, amiből 25MB volt kijelölve játékra, a többihez (apám cuccaihoz) nem nyúlhattunk. A Syndicate 20 mega volt, és ha épp ahhoz támadt kedvünk, akkor nekiálltunk arjolni, és kimenteni mindent floppykra. Pokolian jól szórakozgattunk vele. (Reddel egyébként pár évvel ezelőtt egy nap alatt végigtoltuk az egészet mégegszer.)

Muszáj betennem: Syndicate intro

Találtam egy fansite-ot, ami a mai napig életben tartja a Syndicate legendát (a screenshotokat is onnan loptam). Hajrá!

Megosztás, like stb.

Szerdán megvettem a Half-Life 2 Orange Boxot, ami magába foglalja többek között a Valve Corporation Portal nevű játékát. Ha jól emlékszem, valamikor tavaly ősszel/télen jött ki, már akkor is érdekelt a dolog, hogy milyen is lehet, meg hogy mi is ez egyáltalán. Mint ahogy a HL2, ez is a Valve Source motorját használja, first-person nézetes játék. Ma jutottam oda, hogy kipróbáljam. Kora délután már majdnem a végén jártam, legalábbis azt hittem. Red átjött este, hogy ő is szemügyre vegye, ebből pedig az lett, hogy végigtoltuk, gáz kifejezéssel élve, kipörgettük.

Portal

Egyből az juthatna ez ember eszébe, hogy ez megint valami sima klisé FPS. Ez nem igaz. Ott kezdődik a dolog, hogy ellenfelek nagyon nincsenek is, jó-jó akad 1-2 drone és a főellenség, de róla csak később. Egy Chell nevű lánnyal kell végigmenni 19 tesztpályán, ahol egyetlen segítségként egy portálpisztolyt használhatunk. A játék során egy számítógép hangja kísér végig, és mondja, hogy mit szabad, és mit nem kéne. A portálfegyver lényege, hogy átjárókat lehet nyitni a falakon, termeken, folyosókon, de nem csak ennyi. Ha például nyitunk egy portált a falon és egy másikat lent, az alattunk tátongó szakadék szélén, a lenti portálba beugorva végül a faltól akár 10-20 métert is ugorhatunk. Ezt elég nehéz így elmagyarázni, remélem segít az alábbi ábra, de ez a videó mindenképp.

Portal fizika

A legelső pályák teljesen altatóak, régi hardkór gémernek kicsit gyengék is voltak. Az első néhány után viszont beindul a játék, és egyre érdekesebb puzzle-okat kell megoldani, hogy túl is éljük azokat. Különösen jó a 18. test chamber végén levő “libikókás” megoldás (azért tettem idézőjelbe, mert semmi köze a libikókához, de nekem az jutott eszembe). Az igazi kaland viszont a 19-es (és egyben utolsó) tesztpályán jön, de mielőtt erre rátérnék, meg kell, hogy említsek még mást is. Nevezetesen, hogy a 18. pályán a gép bemondja, hogy nemsokára véget ér a tesztsorozat, és akkor: “You will be baked, and there will be cake.” Magyarul megsütnek, és akkor lesz süti, húdejó. Az utolsó pálya pedig azzal ér véget, hogy egy mozgó platformon állunk és megyünk a kemencébe (tényleg!), végül sikerült portált nyitni a falba. Szökés! A központi számítógép persze megpróbál lebeszélni, de portálpisztolyunkkal végül sikerül eljutni hozzá, ahol magát a központi gépet szétkapva (azt is szigorúan a portálpisztollyal) sikerül kijutni a szabadba. Itt ér véget a játék, amelyet csodás asciiképekkel tarkított stáblistát láthatunk, miközben a robot énekel, hogy bosszút áll majd rajtunk. Zseniális mapok, részletes kidolgozottság, fantasztikus dizájn, jó zene (habár nagyon kevés). Pár óra játék után teljesen így éreztem magam. Nagyon rövid, ezért az egyért hatalmas fekete pont, ezt leszámítva, háthogymondjam… Kőkemény.

Portal Screenshot  Portal Screenshot

Reddel nosztalgiáztunk egyet, hogy régen milyen sok jó játék és játékcég volt, akik jókat csináltak. Ilyen volt például a MicroProse, akiknek a Civilizationt, a Railroad Tycoont, Chris Sawyer akinek Transport Tycoon és RollerCoaster Tycoon sorozatokat (szintén MicroProse, ami később a Hasbro Interactive égisze alatt élt tovább), a Bullfrog és Peter Molyneux, akiknek a Populoust, a Syndicate-et, a Theme Parkot és a Doungeon Keepert, valamint a Maxis, akiknek a millió Sim-játékot, köztük a SimCity-t, SimEarth-öt, SimFarmot, SimTowert satöbbit köszönhetjük. Biztos van még egy pár név és cég, akiket elfelejtettem (ilyen pl. a Doom és a Doom2, amik most jutottak eszembe), sorolhatnám reggelig. Állati jók voltak ezek, és ezek közül majd’ mindegyik játékban építeni kellett valamit, nagyon jó volt mind. (Petya még mostanában is RollerCoaster Tycoonozik, zseniális játék az is.) Életem legjobb játékai viszont a Transport Tycoon és a TT Deluxe mellett a Bethesda Softworks The Elder Scrolls III: Morrowindje és kiegészítői voltak. A Morrowindnek külön postokat lehetne szentelni, hihetetlenül gyönyörű játék volt, nem csak grafikájában, hanem sztorijában és hangulatában is.

Egy legutolsó gondolat még (akár hajnalig is írhatnám ezt a postot), a Transport Tycoon szerelmeseinek, ha valaki még nem hallott volna, akkor figyeljen, mert évek óta létezik már a Transport Tycoon Deluxe felélesztett, nyíltforráskódú változata OpenTTD néven. Nem kell félni, ez nem valami klón, ez tökugyanaz a játék, csak még többet tud a réginél.

Megosztás, like stb.

Elég búskomor volt a hangulatom a héten. Lehet, hogy a hétfői időjárás változás okozta, vagy a tegnapi szeles, felhős nap. Egyébként nagyon jól jött ez a kis lehűlés, mert kezdtem teljesen átfőni. Tegnap sétáltam is egy jót, kiszellőztettem a fejem, meg csak. Egész végig őszi hangulatom volt, nehéz lenne ezt leírni, kicsit csöpögött az eső, kellemesen hűvös szél fújt és ez elég volt, hogy libabőrös legyen a bőröm. Ez nagyon kellett.

Western style toiletReddel még vasárnap láttuk a Darjeeling Limitedet. Azt kell, hogy írjam, hogy tipikus Wes Andrson film. Röviden: három testvér (Owen Wilson, Jason Schwartzman, Adrien Brody) egy év után újra találkoznak, hogy spirituálisnak induló utazásuk során ismét megleljék barátságukat, és újraélesszék családi kötelékeiket. Ez a film is tele van azokkal a kis részletekkel, amik az előzőekben is jelen voltak, például a táskákon levő kis szafariállatok. Továbbá rengeteg kis, finom kép, melyekkel tökéletesen adja vissza a hangulatot. Mint minden Wes Anderson film, ez is vicces és mégis szomorú. Barátaim a többi filmjéről is másképp vélekednek, de mindenki megtalálta benne a maga kis kedvencét. Talán a Life Aquatic with Steve Zissou-t jobban szeretem, az is hihetetlenül finom kis film. Ami biztos, hogy a soundtrack ebben is kiváló, de azt hiszem, hogy az Édes vízi élet minimál szintizenéjét és a portugál akusztikus David Bowie számokat nem übereli.

The Darjeeling Limited

A Darjeeling Limited előtti kisfilmben, a Hotel Chevalierben feltűnik Natalie Portman is, nagyon hangulatos kis jelenet. Kellemes bevezető volt a filmhez. Összegzésnek ismét csak annyit, hogy hamisítatlan Wes Anderson.

Egészen más: mostanában midnent ömlesztve írok, de jó így is. Remélem. A lényeg, hogy Petya eljött volna ma megszondázni az agyamat. Valami nemzetközi magán-, vagy mássalhangzó felmérésben vennék részt, fogalmam sincs, hogy mi van, de a tudományért mindent. A szondázás logisztikai problémák miatt maradt el, de jövő héten bepótoljuk, remélem érdekes lesz.

Most pedig elmegyek egy 576-ba és megveszem az Orange Boxot, nagyon kíváncsi vagyok a Portalra és különösen a Team Fortress 2-re. Kellemes estét.

Update: Ennek délután kellett volna kikerülnie az oldalra, csak balfasz módon a mentés gombot nyomtam meg. Elnézést. Azóta csak annyi történt, hogy egy Orange Box-szal gazdagabb lettem, és találkoztam Imrével, kaptam tőle néhány figyelemre méltó ázsiai filmet.
Még most is rohanásban vagyok, kellemes éjszakát.

Megosztás, like stb.

Selectparks – egy csomó művészeti/játék projektnek ad otthont ez az oldal. Érdemes megnézni, mert rengeteg érdkes és szórakoztató dolog található rajta. Ilyen például a Packet Garden, ami a hálózati forgalmat figyelve generál virtuális világot.

Packet Garden
Packet Garden

Egy másik érdekes darab a Chalk. A különböző geometriai formák egyes pontjait összekötögetve kell megsemmisíteni azokat, nehogy nekünk jöjjenek. Ez biztos nem volt érthető, ezért itt egy kis demo:

TIGSource – Folyamatosan frissülő, független játékokkal foglalkozó oldal. 50 Really Good Indie Games – átnyálazni!

Megosztás, like stb.

0verkill is bloody 2D action deathmatch-like game in ASCII-ART running under Linux, OS/2 and Windows.

Az 0verkill egy zseniális, oldalnézetes, ASCII, lövöldözős játék. Csak ajánlani tudom mindenkinek, mivel nagyon jól el lehet vele tölteni az időt. Linuxban X11 alatt érdemes a xoverkill paranccsal indítani a játékot. És az pluszban jó, hogy az Ubuntu repositoriesben benne is van, tehát könnyen telepíthető Synapticban, vagy simán: sudo apt-get install overkill.

This game will be your worst NIGHTMARE you ever had!

0verkill-0.jpg 0verkill-1.jpg 0verkill-2.jpg

Legyfontosabb dolgok:

  • 4 féle fegyver
  • 3-4 pálya (már nem emlékszem mennyi)
  • single player mód botokkal
  • multiplayer mód (neten haverokkal + botokkal)
  • 16 színű ASCII art grafika
  • Windows, Linux, OS/2 oprendszereken fut

A játék kicsit instabil (magától kilép), ezért korábban írtam egy kis shell scriptet (ennek segítségével könnyen el lehet indítani az 0verkill szervert), ami Linuxot futtatóknak segíthet a játék elindításában (ha esetleg leáll a játék, akkor újraindítja).

0verkill server indító/leállító script.

0verkill – hell in ASCII

Megosztás, like stb.