Kezdjünk egyből egy laza trailerrel:
Régóta nem láttam már westernt, dél-koreait pedig még soha. Így volt ez egészen vasárnap estig, amikor sorra került Kim Ji-woon The Good, the Bad, the Weird című filmje. Első ránézésre hibátlannak tűnt a dolog. Elárulom, másodszor is az volt.
Árulkodó lehet a cím, az ember azt gondolja, nyilván van valami köze Sergio Leone A Jó, a Rossz és a Csúfjához. Ez csak annyiban igaz, hogy hasonló a felállás: egy térkép, három ellenfél még néhány bandita és egy hadsereg. Félreértés ne essék, szerintem ez nem egy remake. Remake-en mondjuk Gus Van Sant ’98-as Psycho-ját, illetve Camero Crowe Vanília égboltját értem, amik rendre elmaradnak az eredetiektől (Hitchcock: Psycho, Alejandro Amenábar: Abre los ojos).
Az 1930-as évek Mandzsúriájában járunk. Amint írtam, adott három ember: Yoon Tae-goo (The Weird) a szimpla rabló, aki a szakmájában igen kiváló, Park Chang-yi (The Bad) Mandzsúria legvérszomjasabb és legkegyetlenebb zsoldosa, Park Do-won (The Good) pedig egy kíméletlen fejvadász. Fűszerezzük meg az egészet egy végtelen sivatagos tájjal, egy pár rablóbandával és egy különleges térképpel. El is készült az akcióval teli westernkomédia!
Próbálom gyarapítani a szavak számát, de tudnám minek. Szerintem elég annyit mondanom, hogy az eltalált karakterek, a hatalmas poénok, a látványos akciójelenetek és a fantasztikus filmzene tökéletes elegye biztos szórakozást nyújt. Bár a Sukiyaki Western Django-t még nem láttam, de meg merem kockáztatni, hogy ez az utóbbi évek legjobb ázsiai westernje. :)