2011. november 12., Budapest, Infopark, BME Informatikai épülete
A részvétel a látogatók számára ingyenes, de regisztrációhoz kötöttAz FSF.hu Alapítvány 2011-ben újra megrendezi a Szabad Szoftver Konferenciát és Kiállítást Budapesten.
A rendezvény Budapesten, a BME épületében, az Infoparkban kerül megrendezésre, az időpont 2011. november 12-e. A konferencia reggel kilenc órától délután negyed hatig tart. Előadói szekciói és a kiállítás párhuzamosan zajlanak, így minden látogató találhat számára érdekes előadásokat, megfelelő elfoglaltságot.
A konferencia programja hamarosan kikerül a honlapra. Amint véglegessé válik, a regisztráltak értesítést kapnak róla.
A konferencia kiemelt előadói
Kadlecsik József, a Linux kernel csomagszűrő alrendszerének, a netfilter-nek egyik vezető fejlesztője, Tímár András, a Firefox és a LibreOffice magyar honosításának lelke és a LibreOffice Engineering Steering Comittee tagja, valamint Torma László (Toros), a hazai Ubuntu közösség egyik vezéralakja, fáradhatatlan blogger és szervező. Ők fogják a jelentkező előadók közül kiválasztani azokat, akik várhatóan érdekes és hasznos előadásokat fognak tartani.
A konferenciára Magyarország legjobb előadóit, kiállítóként pedig minél több szabad szoftverekkel foglalkozó civil, szakmai szervezeteket valamint cégeket hívunk meg. A részvétel látogatók számára ingyenes lesz, de regisztrációhoz kötött. Az előadások anyagából konferenciakiadvány készül, melynek ISBN számot is fogunk kérni.
Amennyiben szívesen látogatnál el, adnál elő vagy állítanál ki a konferencián, akkor kérjük regisztráld magad a bal oldalon található regisztrációs menüpontok valamelyikénél!
A potenciális kiállítók és támogatók az egyszerűség kedvéért küldhetnek azonnal levelet a konf2011@fsf.hu címre, és megkezdjük velük az egyeztetést.
Üdvözlettel:
Konferenciaszervező csapat, FSF.hu Alapítvány
I truly enjoy outer space. It’s absolutely amazing that we now have the ability to send instruments out into the void of the universe to observe all sorts of interesting things. Asteroids! Moons! Planets! Dark matter! This is the perfect opportunity for a Carl Sagan quote:
“Somewhere, something incredible is waiting to be known.”
The footage in this little film was captured by the hardworking men and women at NASA with the Cassini Imaging Science System. If you’re interested in learning more about Cassini and the on-going Cassini Solstice Mission, check it out at NASA’s website:
Az alábbi oldal 1933 júliusában jelent meg a Popular Science című folyóiratban. Kíváncsi vagyok kinek mi jut erről eszébe. Nekem egyből az ugrott be, amit a kép alatt olvashattok. Egyébként tudom, hogy a dime tíz cent, szándékosan írtam ötöt. Olvassátok végig a bejegyzést, és rájöttök, hogy miért.
[…] Visszament a konyhába, végigkutatta összes zsebét egy tízcentes után, s mikor végre talált, beindította vele a kávéfőzőt. Beszippantva a számára teljesen szokatlan illatot, megint az órájára nézett, és meglátta, hogy letelt a negyedóra. Élénken az ajtóhoz lépkedett hát, elfordította a gombot, és kioldotta a zárat.
Az ajtó nem nyílt ki.
– Öt centet kérek – szólalt meg helyette.
Átkutatta a zsebeit. Nem talált több érmét, semmit. – Holnap megadom – mondta az ajtónak. Ismét nekifeszült a gombnak, az azonban meg se moccant. – Azt, hogy fizetek neked, egyedül a nagylelkűségemnek köszönheted – győzködte. – Senki sem kötelez rá.
– Én nem így gondolom – felelte az ajtó. – Nézzen csak bele a szerződésbe, amelyet aláírt, amikor megvette ezt a lást (sic!).
Az asztalfiókban rábukkant az okmányra. Aláírása óta sokszor idézett már belőle, különböző érveit alátámasztandó. Affene: az ajtónak a nyitódásért és csukódásért kötelező fizetség jár. Nem borravaló. […]
Philip K. Dick: Ubik
Felhívtam telefon az önkormányzat, hogy mikor mehetek a Gellért, mivel kölcsön akartam adni csónak, ugyanis szükségem volt bögre. De mivel összevesztünk a bödön, meg a Michael Caine, mérgesen bementem a szoba, és magamra csaptam a kert.
Amúgy szerintem: az automatikus tárgyeset (én funkcionális tárgyeset néven ismerem, de ez lényegtelen) egyszerűen annyi, hogy a „t” végű szót nem teszed tárgyesetbe, hanem úgy hagyod: „megettem a sajt”, „kinéztem egy kert” stb. Az eredeti előfordulása a Napirajzban volt szerintem, onnan vették át az internetes fórumok, blogok, akármik. Élőbeszédben aligha létezik (max. ilyen poénkodás szinten).
Mégszerintemebb azt a fajta, hibásnak tekintett informális szóhasználatot parodizálja, amikor bizonyos ragok lemaradnak. Kapásból a legjobb példa, ami eszembe jut, az egy tipikus budapesti (vagyhát nyugatmagyar) dolog, név szerint, amikor a birtokos alakokról lehagyjuk a tárgyesetet: „Elvesztettem a kalapomat. Elvesztettem a kalapom.” Ugye az automatikus tárgyeset valahol ezt parodizálja azzal, hogy lehagyja a „t”-t: „Elvesztettem a lapátot. Elvesztettem a lapát.”
Aztán van két elfajzása ennek, az első, ami szerintem ötletes, amikor minden végződésre kiterjesztjük ezt, nem csak a tárgyesetre: „Megosztoznak a haszon. Nem nyílnak az ablak.”
Az pedig egy túláltalánosítás, és szerintem kicsit suta, amikor egyáltalán nem tesszük ki a „t”-t, független attól, hogy most a szó „t”-re végződik-e, vagy sem: „felépítik a ház”. Ebből pont a játékosság hiányzik, ami a többiben ott van.
Nagyon szerintem pedig fokozódik a viccessége a dolognak, ha olyan dolgokra akasztod rá az automatikus tárgyesetet, amiket ettől máshogyan is elemzel: pl. a „kinyílnak az ablak” az olyan, mintha az „abal” szó lenne többesszámban, ami hangkivető és nyitótő: abal → ablat, ablak. Az „önkormányzat” szó dettó ilyen, sőt ott még azt is érezzük, hogy az a „t” eredetileg valami képző lehetett, és az egésznek az önkormányzáshoz van valami köze (bár ilyen ige nincs a magyarban).
Mondom, szerintem.
Köszönet mondok Petyának, amiért segített megírni a poszt, és ezzel támogatta a sidenote. Hálás vagyok Daninak és Marcinak, hogy megosztották velem az ötlet, és segítettek megalkotni ezt a mondat.
Dan Pink Drive című előadását illusztrálja egy szőrös férfikéz tíz percen keresztül. Extrém szemléletes és nagyon jó.
Vélemény?
(…)
Ezért szeretem az SF-t. Olvasni is, írni is. A sci-fi író nem csak lehetőségeket lát meg, hanem vad lehetőségeket. Nem egyszerűen abból indul ki, hogy „Mi lenne, ha…”, hanem abból, hogy „Te jó Isten, mi lenne, ha…” Téboly és hisztéria. Jönnek a marslakók. Egyedül Mr. Spock nyugodt. Ezért lett amúgy Spock akkora kultuszfigura; segít megnyugodni a káoszban is. Ellensúlyozza az SF-írók hajlamát a lehetetlen ötletek elképzelésére.
KIRK (őrjöngve): Spock, mindjárt felrobban az Enterprise!
SPOCK (higgadtan): Negatív, kapitány; csak meghibásodott egy biztosíték.
Spocknak mindig igaza van, akkor is, ha éppen téved. A hanghordozása, a természetfeletti józansága; ő nem olyan ember, mint mi; ő egy isten. Isten beszél így; ezt mindenki ösztönösen megérzi. Ezért van az hogy Leonard Nimoy a narrátora az áltudományos tévéműsoroknak. Nimoy képes bármit hihetően előadni. A kutatás folyhat egy elveszett gomb vagy egy elefánttemető után, Nimoy lazán elcsendesíti minden kétségünket és félelmünket. Elfogadnám pszichoterapeutának; a hajamat tépve rohannék be hozzá, a szokásos őrült marhaságaimmal, és ő megszabadítana ezektől.
PHIL (eszét vesztve): Leonard, ránk zuhan az ég!
NIMOY (higgadtan): Negatív, Phil; csak meghibásodott egy biztosíték.
És máris rendbe jönnék, helyreállna a pulzusom, és folytathatnám a munkát a regényemen, amivel a határidőhöz képest már három év lemaradásban vagyok.
Nakagin kapszula-toronyház, Tokió, 1972. Tervezte: Kurokawa K.
Petya jegyzi a következő rövid, tudományos, ismeretterjesztő filmet, melyben a nyelvről van szó: „Mi is az a nyelv? Honnan jött? Hová tart? Mit tudnunk róla, és ő mit tud rólunk?” Igazán frappáns és humoros rövidfilm ez, mely remélhetőleg egy sorozat kezdete, és a későbbiekben Petya megörvendeztet minket még hasonló finomságokkal.
Tegnap délután páran elmentünk meghallgatni Richard Stallman „Community vs copyright in the age of network Computing” című előadását, melyet a Millenáris Teátrumban tartott. Érdekes volt, nem csak az előadás, hanem maga Stallman is. :) Még a Free Software dalt is elénekelte nekünk.
Habár olykor elég szélsőséges a figura, azt be kell látnom, hogy nélküle (és az ő hatása nélkül) ma nem lennének olyan dolgok, mint Free Software, Open Source, Copyleft stb.
Richard Matthew Stallman
RMS az mtv Az Este című műsorában: MTV videótár. Az Index cikkét nem érdemes elolvasni, elnagyolt ésatöbbi. :)
Douglas Adams 2001. május 11-én távozott az élők sorából, de szerintem csak hazament a Betelgeuse mellé, egy kis bolygóra. Minden esetre leghíresebb műve a GALAXIS Útikalauz stopposoknak című regény, ami egy ötkötetes trilógia első része.
Lelkes rajongók alapították meg a Törülközőnapot, amit pontosan minden évben, Adams halálának napja után két héttel, május 25-én tartanak az író tiszteletére. Ezen a napon fanatikus stopposok törülközővel mászkálnak az utcán. Idén én is ezt fogom tenni. Íme néhány fontos tény a törülközőről:
A GALAXIS Útikalauz érdekes dolgokat közöl a törülközőkről. A törülköző, írja az Útikalauz, a lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjin szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázthatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha ő nem lát téged, te se látod őt – annyi esze van, mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó); veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag (strag: nem stoppos), észreveszi, hogy a stopposnak van törülközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül “elvesztett”. A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve és, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője – az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni.
Innen ered a kifejezés, mely a stoppos szlengbe is átkerült már:
– Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az a sahár, mindig tudja, hol a törülközője!
(Hellni: megsimerkedni, beszélgetni, találkozni, lefeküdni valakivel; klufi: nagyszerű, belevaló fickó; sahár: igazán nagyszerű, belevaló fickó.)
Megyek, keverek egy Pángalaktikus Gégepukkasztót. Douglas Adamsre! Belgium.