Volt szerencsém a héten megnézni Yu Lik-wai tavalyi filmjét Jô Odagiri és Anthony Wong főszereplésével. Ha jól emlékszem, akkor a tavalyi Velencei Filmfesztiválon indult az Arany Oroszlánért.

Plastic City (Dangkou). São Paulo, Brazília, 2008. A brazil nyomornegyeded kellős közepén él Yuda (Anthony Wong Chau-Sang) és Kirin (Jô Odagiri), apa és fogadott fia. Ők a hatalom helyi birtokosai: gazdagok, szervezettek, befolyásosak. Az ő uralmuk megtöréséről szól ez a film. A különböző kultúrák, nyelvek keveredése egyedi hangulatúvá teszi ezt az alkotást, melyet nevezhetünk gengszterfilmnek, mert tulajdonképpen az, de mégsem teljesen.

Rég elveszett emberek arany életet élnek a pokol legmélyén. Persze mindig van lejjebb, az ember képes a saját maga által kreált fostengerbe is alásüllyedni. Élet-halál harc a felszínes látszatért, értelmetlen öldöklés, mégis mély érzelmek.

A vége egyszerűen nem lehetett volna jobb. Nem árulom el, meg kell nézni. Csavaros, rejtélyes és mégis letisztult. Bocs, ha kicsit elborult voltam, de most ilyen a kedvem. Képi világáról nem írok most semmi faszságot, csak annyit, hogy kibaszottul hangulatot teremt. A film minden pillanata megéri, tökéletes váltás egyik pillanatról a másikra.

Üt mint a vipera, amivel a brazil kisgyereket ruházzák a filmben. Kőkemény, bazmeg.