sidenote

Archívum
2009. május havi archívum

Kezdjünk egyből egy laza trailerrel:

Régóta nem láttam már westernt, dél-koreait pedig még soha. Így volt ez egészen vasárnap estig, amikor sorra került Kim Ji-woon The Good, the Bad, the Weird című filmje. Első ránézésre hibátlannak tűnt a dolog. Elárulom, másodszor is az volt.

Árulkodó lehet a cím, az ember azt gondolja, nyilván van valami köze Sergio Leone A Jó, a Rossz és a Csúfjához. Ez csak annyiban igaz, hogy hasonló a felállás: egy térkép, három ellenfél még néhány bandita és egy hadsereg. Félreértés ne essék, szerintem ez nem egy remake. Remake-en mondjuk Gus Van Sant ’98-as Psycho-ját, illetve Camero Crowe Vanília égboltját értem, amik rendre elmaradnak az eredetiektől (Hitchcock: Psycho, Alejandro Amenábar: Abre los ojos).

Az 1930-as évek Mandzsúriájában járunk. Amint írtam, adott három ember: Yoon Tae-goo (The Weird) a szimpla rabló, aki a szakmájában igen kiváló, Park Chang-yi (The Bad) Mandzsúria legvérszomjasabb és legkegyetlenebb zsoldosa, Park Do-won (The Good) pedig egy kíméletlen fejvadász. Fűszerezzük meg az egészet egy végtelen sivatagos tájjal, egy pár rablóbandával és egy különleges térképpel. El is készült az akcióval teli westernkomédia!

The Good, the Bad, the Weird (2008)

Próbálom gyarapítani a szavak számát, de tudnám minek. Szerintem elég annyit mondanom, hogy az eltalált karakterek, a hatalmas poénok, a látványos akciójelenetek és a fantasztikus filmzene tökéletes elegye biztos szórakozást nyújt. Bár a Sukiyaki Western Django-t még nem láttam, de meg merem kockáztatni, hogy ez az utóbbi évek legjobb ázsiai westernje. :)

3 komment
Megosztás, like stb.

A Discovery-n látható rövidfilmek közül Michael Lau alkotása a kedvencem:

0 komment
Megosztás, like stb.

Takemura Fumiya nyolcadéves joghallgató, döglusta, a szülei kis korában elhagyták, nevelőknél nőtt fel, és jelenleg épp 840 ezer yennel tartozik egy uzsorásnak. Egyik nap megjelenik nála Fukuhara Aiichiro, a behajtó, aki három nap haladékot ad Fumiya-nak.

Fukuhara később felajánl neki egymillió yent, ha Fumiya vele tart pár napig egy tokiói séta erejéig. Itt kezdődik csak el igazán a kaland: Adrift in Tokyo.

Lassan kibontakozó történet, sétálós road movie, furcsa emlékek, titkok, élettapasztalatok, Tokió ezer arca, kifinomult (fekete) humor és zseniális karakterek, ezek jellemzik a filmet.

Tenten Tenten Tenten

Az utóbbi évek rosszfilmáradatában ez egy igazán üde színfolt. Egyedi hangulatú vígjáték, különösen ajánlott. Majdnem megfeledkeztem a furcsa hajviseletekről. :)

0 komment
Megosztás, like stb.

A Wes Anderson Film Festival

Az alábbi trailert Alex Cornell és Philip Mills követte el. Megvan benne a Wes Anderson filmek hangulata, de leginkább a Royal Tenenbaums és a Life Aquatic with Steve Zissou hatását éreztem. Kiváló munka, Futura Bold és Devo – Gut Feeling.

1 komment
Megosztás, like stb.

Hajnalban a HUP Fun fórumát olvasgattam, mikor felfigyeltem egy mangára. Kérdeztem is magamtól, hogy milyen kocka manga lehet a HUP fórumon? Klikkeltem, olvastam, röhögtem. Kellemesen csalódtam az Ubunchu! mangában.

Ubunchu!

Ez a rövid, mindössze tíz oldalas manga igazi japán humorral meséli el egy iskolai számítógépes klub oprendszer választási mizériáját. Garantált nevetés. Szerencsére nem csak japánul érhető el, ezen a linken kb. tíz nyelven olvasható a manga, köztük magyarul is.

4 komment
Megosztás, like stb.